Ránéztem erre a képre:
és azt kiáltottam:
ÁT !
Tömör helyzetelemzés az ÉLETtől.
Röpke tanulságtétel a nehézségek leküzdésére...
Sosem mondó csendességében állok.
Mintha fal előtt állnék.
Mintha nem is út lenne lábaim alatt,
de valahogy mégis tart...
Mintha a kegyelem pillérein haladnék.
Féktelen nekirugaszkodással,
előretörőn..
Kezem kutat, kapaszkodót keres.
Elszánt Ösvény kereső vagyok.
S míg tűnődöm és útkeresőn morfondírozok az előrejutáson,
rám kiállt egy kép ma újfent,
eképpen:
Aki Át mond...
A közmondás szerint - mondjon B-t is...
Micsoda hülyeség!!
Egyszerűen előre kell nézni!
De a tudatos kitartásnál, nincs is jobb.
Ha meg vagyok győződve arról, hogy az A, a jó nekem, akkor eszem ágában sincs B-t mondani!!
Egyről a kettőre kell jutni !
Ennyi az egész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése