Sokáig nem tudtam a férfi és nő közötti működésbe látni és érezni...
Míg egy napon megelevenedett a szó és életre kellt bennem.
"A nő, hagyja magát vezetni
és
ha a férfi, nincs a helyén,
a nő megszorítja a karját, hogy a helyére kerüljön."
A szó erejét megéledni látom magamban!
Azelőtt nem volt senki férfi
és én sem voltam nő...
emberek voltunk csupán, egy legenda tükrében bolyongó egymáshoz való kapcsolódással próbálkoztunk.
semmit sem tudtam.
csak azt, hogy érintetlen maradtam igazából.
a lelkem mélyén szűz.
nem adom magam bárkinek.
mért is kéne??
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése