..."egyik szobàbòl a màsikba mennènk..."

Mozgalmasnak tűnik a vilàg az ÉLETBEN.
Úgy jàrok Buda ès Pest között, akàrcsak egyik szobàbòl a màsikba mennèk...


Tàvolinak tűnő utcàk között,
 mintha csak a szomszèd szobàba mennèk àt.
Úgy röppentünk Ròmàba is...,
règ tudva az utat...,
àm mègis
hamari lendülettel,
- akàrcsak egyik szobàbòl a màsikba mennèk.


Erre, ma megkèrdezte a lànyom, hogy:
"Anya! elmegyünk Indiàba is?"
(JÓ!
 Ne legyen elöttünk akadály!!
 Ha másik bolygóra kell menni, akár oda is!
MáÁÁsik dimenzióba is akÁár!!!
 Legyen az ÉLET határtalan bennünk - mintha csak egyik szobàbòl a màsikba mennènk!)


...és én nem mondtam, hogy nem.
tetszik a lendület!
a lendület nem mindig ésszerű,
ÁM ÉLETTELTELI
és ennél jobbat, minthogy együtt működök Véle,
mi mást tehetnék?