In Praise Of Dreams

Amikor az álmaimat látom megvalósulni, nincs is annál szebb!!

élvezem minden rezdülését

napokig
hetekig
hónapokig
sőt éveket töltöttem várakozással,
a remény kötelékét lesve, keresve...
egy fény vezette élettérben.
A növekedés fényét látván nem vesztettem reményem.

Lehet hát szeretni!

Aztán visszacseppentem a hétköznapokba és azt hittem minden úgy folytatódik, ahogyan az előtt szürke volt minden.
Sőt még hazug is lettem.

De a látszat, csalt...
Szívem vidám az ÉLETTŐL, sóhajától.
és tudom, hogy semmi sem lesz többé a régi.
MERT NEM LEHETEK TÖBBÉ SZÜRKE
NEM OLVADHATOK BE A KÖZÖMBÖSSÉGBE,
HISZEN NEM TUDOK!!

SZÍNFOLT DERŰVEL ÖLELTTÉ LETTEM HÁT.
AKÁRMERRE IS LÁTSZIK JÁRTAM,
A MUNKA ELKEZDŐDÖTT BELÜL!!

A KIÚT NEM MINDIG LÁTSZIK, DE TUDNUNK KELL, HOGY VAN!!

ETTŐL, MOST MÁR HALADOK MÉGIS.
TALÁN ÉPPEN BEÉPÜLNI LÁTSZOM, DE IGAZÁBÓL A HELYRE RAKÁSON MUNKÁLKODOM!!
ÉS NEM VAGYOK MEGALKUVÓ!!
KERESEM A LEHETŐSÉGEKET,
HOGY MERRE LELEK KAPASZKODÓT.
MINDEN EGYES PILLÉRT SZEMÜGYRE VESZEK ÉS INDULOK.
HALADOK. MENNI KELL.